A tegnapi rögtönzéses drámaszakkörön nagyon jól elvoltunk. Mikor még csak 6-an voltunk, megkért a tanár, hogy rakjuk körbe a székeket és bekapcsolta a rádiót, hogy mozogjunk be. Nos, valaki rakott székeket az ajtó elé, sőt még be is zárta, így nem tudtak a késők bejönni. Mikor elkezdtek kopogni, a tanár megkérdezte, hogy ki volt, és elvállaltam, hogy én. És a tanár örült neki, hogy én voltam, pedig igazából nem. Persze aztán beengedte őket a tanár, aztán mikor minden késő megérkezett, mondta a tanár, hogy 3percre el kell szaladnia. Mi addig kimentünk az ablakon és elbújtunk előle. Nos, mire előjöttünk, ő is elbújt előlünk, mi viszont nem találtuk meg. Vagyis tudtuk, hogy hol van, csak nem mertünk bemenni. Mondta is, hogy őt senki nem akarta megkeresni. Nem volt mérges, jó fej tanár. Utána páros, tükrös játékokat játszottunk, utána meg 2 új játékot is tanultunk.Nem volt rossz az a 3óra.