Úgy éreztem, hogy tök jó az életem. Megvan mindenem ami kell, és boldog is vagyok. Idáig. Igaz is, túl szép lett volna, hogy igaz legyen. Nos, a kedves férfiemberem ma benyögte, hogy hülyeség amit csinálunk és hogy jó lenne abbahagyni. Oké, haver. És még azt hitte, hogy sírni is fogok utána. Hát mit képzelünk mi, kedves emberek? Annyira azért nem jó csávó ő se. :]