Na szóval. Hol is kezdjem? Nos, nem tudom eldönteni a szexuális irányultságomat. Már több, mint 7 hónapja vagyok együtt a barátnőmmel, de még mindig nem tudom 100%-osan, hogy most mi is vagyok. Abban viszont szerintem biztos lehetek, hogy heteroszexuális nem vagyok. Szóval vagy leszbikus vagyok vagy biszex. De melyik? Ez a kérdés.

Nos, a szüleim nem igazán örülnek, sőt egyáltalán nem örülnek annak, hogy barátnőm van. A mamám mindig azzal jön, hogy a párom rontott el, előtte nem voltam ilyen. Na persze, ez egyáltalán nem igaz. Szerintem érthető, hogy a hajlam nem egyik napról a másikra jön. Nem kényszerítheti ki senki, főleg belőlem. Valamit tudtam már korábban is, csak mindig a felszín alá rejtettem. Évekkel ezelőtt is volt már olyan gondolatom, hogy mi van ha én leszbikus vagyok, mert nem voltam fiúba szerelmes, nem volt párkapcsolatom. Elhesegettem a témát mindig, nem mondtam el senkinek. Nem csoda, hiszen a mostani kapcsolatomat is ellenzi a családom. A mamámnak sajnos ilyeneket kár mondani, mert ha belekezdek valamibe félbeszakít és csak a magáét mondja, az ő saját meggyőződését. Mintha nem tudná, hogy én is érzek és én is vagyok és nem csak az van, amit ő bevesz a fejébe. Én tudom, hogy kisebb koromban is nézegettem lányokat. Ha valami szexjelenetes film volt, akkor én nem a férfiak dákóját néztem, hanem inkább a nők meztelen testét. Nem tudom, hogy ezzel így van-e minden lány. Aztán volt olyan is, hogy 1-2 barátnőmről fantáziálgattam, hogy milyen lenne velük csókolózni meg ilyesmi. Aztán ami a leggázabb és talán a legkisebbkori élményem, hogy egy barátnőmmel játszottunk talán papás mamást, mert csak azt tudnám mondani e cselekvés miatt, ugyanis az maradt meg bennem, hogy egymáson feküdtünk és hát úgy mozogtunk, mint egy együttlétkor egy fiú meg egy lány. Figyca, én még részletekre is emlékszem. Egy irányba voltunk fordulva, tehát nem egymásnak szembe és én voltam felül. Na, vajon ezek véletlenek, hogy ennyi mindenre emlékszem? Barátnőm előtt volt egy barátom, amit azóta is bánok. Annyit szenvedtem vele, mint a fene és nem is szeretett. Csak nem dobtam ki időben, mert úgy voltam vele, hogy majd jobb lesz, aztán meg mégsem. A blogomban vissza is lehet olvasni azt a sok szenvedést. Örülök, hogy a végén sikerült kimondanom, hogy legyen vége. Abban a kapcsolatban az volt a legjobb döntésem, komolyan. Kihasznált ő is és ezzel együtt az egykori barátnőm is. Nekik köszönhetően valószínűleg már néhány rokonom is tudja, hogy lánnyal vagyok együtt. Legalábbis a szüleim szerint, akik hallottak 1-2 dolgot. De leszarom őket, mert boldogabb vagyok egy velem azonos neművel, mint amilyenek ők valaha lesznek. Nem tagadom, hogy talán kétszer lepippantottam, de mára már azt is bánom. De legalább rájöttem, hogy nekem az nem jött be. Fúj. Betömni a szádba azt a csúnyaságot. Bocsi olyanoktól, akiknek ez bejön, de nekem ez nem. Nekem a női orális szex jobban tetszik. Az kellemesebb, lágyabb és a mozgás is jobb. Na de erről a témáról talán elég is ennyi. Volt olyan, hogy mondtam néhány fiúra, hogy ez jól néz ki, meg amaz. De a mai fiúk? Hagyjatok már, az én barátnőm, aki a fiús dolgokat szereti, de mégsem az, férfiasabb és nem egy divatbuzi, már bocs a kifejezésért. Ha rámondtam esetleg egy srácra, hogy jól néz ki meg ilyenek, abból se lett semmi. Persze a lányokat is nézegettem. A szép lányokat azért, mert néztem az alakjukat és hogy milyenek az arányaik. Fiúsabb lányokról meg ne beszéljünk. Ugyanis abból van nekem egy, akivel minden 1, 2 vagy több szemezéssel kezdődött. De nehogy azt higgye valaki, hogy ezek csak összenézések voltak. Én másodpercekig néztem a szemeibe, de még most sem tudom megmagyarázni, hogy miért. Valami oka lehetett, mert így megnyertem egy szép barna szempárt, már lassan 8 hónapja. Mondjuk igazán érdekes, hogy amikor a barátnőm hozzám szólt mielőtt összejöttünk volna valahogy különlegesebbnek éreztem a szavait, mint másokét. Még mindig emlékszem 1-2 korábbi megszólalására. Nos, vele van az eddigi leghosszabb kapcsolatom. Remélem, hogy vele is lesz, mert ő tényleg nagyon különleges. És durva, az amennyire mi összeillünk és ahogy mi kiegészítjük egymást. Nagyon szeretjük egymást és jól megvagyunk, igaz, hogy jó néhány ember ellenünk van és fejtörést okoz, de mint ahogy a kapcsolatom elején mondtam a páromnak: majd mindent megoldok/megoldunk. Na tehát, az biztos, hogy nem vagyok közömbös a csajok iránt. Igazából mióta a szerelmemmel együtt vagyok, azóta nem nézek nagyon se fiút, se lányt, csak őt. De azt, hogy én most leszbikus vagy biszex vagyok, még nem tudom eldönteni. Talán majd évek múltán. Az osztálytársaim, legközelebbi barátaim, a szűk családom tudja, hogy lánnyal vagyok. Hogy ők mit gondolnak, az már a saját képzeletükre van bízva. Én most egy lányt szeretek nagyon és remélhetőleg ez így lesz az életem végéig.