Igen, hát eljött ez az év is. Én kicsit erőt tudtam meríteni a tavalyi bejegyzéseimből, ahol leírtam az első napokat. Gondolom az idei évhez is hozzászokok majd valahogy, hiszen nem tudok mást tenni. Dióhéjban csak annyit az idei évemről, hogy szeretnék kicsit jobban teljesíteni, mint tavaly. Tudom, akkor sem voltam rossz, de az év végére elfogyott az erőm, és a bizonyítványom 3 tizeddel rosszabb volt, mint a félévi. És ez kicsit azért fájt. Mert azért dolgoztam én azért is. És másokkal meg ez pont fordítva volt. Ők az első félévet henyélték el. Rosszul esett kicsit az is, hogy akik puskáztak, egy-egy tantárgyból jobb jegyet kaptak, mint én. Mert ki tudja, ha puskáznék is, meg tanulnék is, lehet, hogy tele lennék csak ötösökkel. De nem szeretnék. Az iskola arra való, hogy tanuljunk, még ha néhányan fel sem fogják. Egyébként az anyukám sem volt megelégedve a 4,0-es, év végi átlagommal. Folyton csak mondta, hogy tanuljak, tanuljak. Meg hogy így nem fognak felvenni az egyetemre. Lehet, hogy velem van a baj, de én pont, hogy ilyenkor azért sem akarok tanulni. De igazából már azt sem tudom, hogy akarok-e egyetemre menni. Hát szeretnék, de lehet, hogy pénzt is kéne előtte keresnem. Nyáron pedig diákmunkára szeretnék majd menni. Mondjuk ez utóbbi még messze van, hiszen épp most kezdődik egy új év, úgyhogy ráérek majd a tavasszal agyalni ezen, bár lehet, hogy nem bírom ki addig. Wáá, jobbnak kell lennem az idén.