232. Megelégedve, de kétségbeesve2012.09.17. 19:40, Đzsí

Wáh, azt hiszem mindent megtettem, hogy a matek dolgozatom jól sikerüljön. Remélem hamarosan kijavítja a tanárnő, mert nagyon kíváncsi vagyok a jegyre. Remélem, hogy nem az lesz, hogy várom nagy örömmel, és valami nagyon rossz sül ki belőle. Igazából nem is négyest várok, hanem ötöst. Oké, lehet, hogy itt szúrtam el és nem kellett volna a medve bőrére innom. De szerintem mindent megcsináltam. Próbálok így tenni a szerdai töri témazáróval is. Abból már igazán kéne valami érdemlegeset produkálnom. Most úgy érzem, hogy abból is tudok talán mindent, bár az utolsó órán leírtakat még nem tanultam meg. De igyekszem. Igyekszem minden tantárgyból a legjobbat kihozni magamból. Bár főleg az érettségi tantárgyakból. Bár szerintem én nem teszek olyan nagy különbséget közöttük. Ugyanis én még azt sem tudom, hogy miből emelt szintűzzek. Az angolra vagy az informatikára gondoltam, esetleg az irodalomra. De mikor tavaly év végén kimaradt Danténak az Isteni színjátéka, akkor úgy vettem le, hogy mi csak a középszintre leszünk felkészítve. Aztán informatikából meg a programozástól félek. Oké, tudom, hogy jó, hogy pont én mondom, mikor pont ilyen pályára készülök. De akkor is. Elsőben az infótanárom azt mondta, hogy nehéz rá felkészülni, és hogy nincs is rá megfelelő könyv, és hogy ők is több könyvet adnak az érettségihez, hogy felkészüljünk. Meg mondta, hogyha valaki akar belőle érettségizni, ad könyveket, mert idő mire megtanulunk mindent. Nem mintha annyira hülye lennék infóból, csak ettől azért én is megijedtem. Aztán az angolban meg csak akkor leszek biztos, ha meglesz a nyelvvizsgám. Na az már egy másik dolog, de már attól is félek. Félek, hogy mi van, ha nem sikerül. Akkor meg biztos, hogy nem fogok emelt szinten érettégizni belőle. Németről meg ne is beszéljünk. Igaz, hogy ötös vagyok, mióta tanulom, de még mindig igen halványnak érzem a szókincsem, és úgy érzem, hogy nem tudok semmit sem.
|