Helló! Mint ahogy tegnap már említettem, voltam papírboltban. Hoztam képeket, hogy megmutathassam, hogy miket szereztem be, ezek a bejegyzés végén láthatóak [katt a Bővebben-re]. Nos, anyukám 1000ft-ot adott, mikor mondtam neki, hogy kérek pénzt, mert szövegkiemelőt szeretnék venni. Hát én pont ennyit költöttem. Na jó, 990-et, de a 10-est otthagytam a csajnak. Jó fej. Néha nem is értem, hogy bír ennyi hülye emberrel. Az átlag emberek talán nem, de mások néha lehet, hogy balhéznak. Meg nem szívesen fénymásolgatnék ott egy 200 oldalas könyvet, miközben néz mindenki, meg várják az emberek a sorukat. Ja, általában egyedül van. Szeptember előtt 1-2 héttel láttam ott még egy csajt, szerintem ő a főnök. Hm, biztos, mert szinte sose jár be. Oké, lehet hogy most úgy gondoljátok, hogy én minden napomat a papírboltan töltöm, de azért nem. Csak szeretek odajárni. Nekem a papírbolt olyan, mint más lányoknak a pláza. Valami mindig megtetszik, de csak az olcsó dolgokat veszem meg. Ha drága lenne, de ha épp megfelelő árú is egy szép füzet, félteném attól, hogy elcsúnyítom az írásommal, vagy akár már a nevem ráírásával. Egyébként nem írok valami csúnyán, de a nevemet, azt nem bírom szépen leírni. Wáá, rossz betűvel kezdődik a vezetéknevem, azt sokszor elcsúnyítom. Mindegy, ez még pár évig így lesz, ameddig át nem íratom magamtól a nevem, bár ez szerintem nem fog bekövetkezni, ugyanis miért tenném? Ez ahhoz semmiség. Sőt, mi lenne akkor a nevem? Hülye kérdések. Max nevet változtatok akkor, ha férjhez megyek. Ha megyek. Ki tudja? Tudom, hogy a házasság nem divat már, de akkoris férjhez mennék, úgyhogy nem erről van szó, hanem inkább arról, hogy esetleg nem lesz pasim se. De hát miért siránkozzak ezen? Nem akarom, hogy úgy meghúzzanak, hogy részeg vagyok. Bár mondjuk részeg sem leszek egy könnyen. Ugyanis nem bírom az italok ízét. Hát ja, az én szüleim nem itattak kiskoromban semmit sem velem. Így hát van egy olyan érzésem, hogy alkoholista nem leszek. Néha még a piák szagát sem bírom, bár azt még elviselem. Pezsgőt és bort iszok csak, meg esetleg sört. De nem szeretem azokat, amelyikeknek magas az alkoholtartalmuk. Sőt, én az italokat nem is szeretem. Hát akkor miről beszélünk? Mondjuk ezt ha tudnák rólam, kicsit lenéznének. Úgyhogy ilyen beszélgetésekbe sokszor már be se szálok. Minek? Nem érdeklik őket, hogy tönkreteszik magukat. Inkább azt hiszik, hogy attól menők, hogy berúgtak és csináltak valami hülyeséget. Én be nem rúgnék. Egyrészt utálok hányni, bár nem tudom, hogy egyáltalán hányik-e minden részeg. Másrészt ki tudja milyen hülyeséget csinálnék. Hány embernek vallanék szerelmet és hány embernek mesélnék el hülyeségeket az életemből? Na jó, ha ezeket nem is nézzük, agysejtekre még szükségem van. Úgyhogy ameddig le nem érettségizek, biztosan be nem rúgok. Sőt, még szerintem tolnám ezt a dolgot még a diplomámig. Bár szerintem a berúgás nem is hasznos, úgyhogy inkább nem is rúgnék be. Szóval arról már lemondtam, hogy alkoholista leszek. Nézzük akkor a következő menő dolgot, a kábítószert. Ezt egyszerűen elintézem. Semmilyen gyógyszert nem vagyok képes bevenni önmagában és egészében, úgyhogy egy tabletta droggal sem tennék másként, mint hogy kiköpném. De hát ez tök jó, káros szenvedélyektől mentes leszek. Ja, a cigiről még nem is beszéltünk. Nem értem, hogy mi a jó abban, hogy szívnak, hiszen nem is jó a cigi íze, és káros is. Miért tenném tönkre magam? Különben is drága. Nem kell nekem. Szóval megnyugodhat mindenki, vagyis a családom, hogyha bármilyen hülyeséget is csinálok, az nem azért van, mert valami hülyeséget a szervezetembe jutattam, hanem mert akkor épp nagyon fáradt vagyok, vagy bediliztem a sok tanulástól. :D

Fektetve vannak azok a dolgok, amiket most vettem. Eredetileg szövegkiemelőért mentem, úgyhogy ott van az a kettő. Azt a két ceruzát meg most láttam meg először, és megtetszettek, úgyhogy vettem kettőt. Nyugi, nem azért tetszettek, mert neonszínűek voltak. A tanárok figyelmét nem szeretném nagamra vonni...

Ja, a kép fókuszál, csak nem oda, ahova kell. Ugyanis a kréták lennének a fontosak. Porkréták. Ha azt mondom, hogy pasztellkréta helyett vettem, akkor lehet, hogy lesz, akinek beugrik, a hajfestés. Ja, megfordultak a fejemben a színes csíkok.

Végül itt a többi szövegkiemelőm is. Szeretem őket. Szerintem jó, ha a füzetek, vagy a törikönyvek színekben pompáznak. Akár meghozzák a tanuláshoz a kedvet. Mondjuk nincs már mindegyikben annyi, de azért nyüszetetem őket, hogy kijöjjön még az, aminek kell.