241. Van amikor...2012.09.28. 20:11, Đzsí

Nos, van amikor az ember azt hiszi, hogy nagyot fordult vele a világ. Most nálam nem az van. Már lenyugodtam. Nos, jobb ha inkább azt mondjuk, hogy van, amikor az ember ki van a szülei miatt. Ó igen, ez most jobban ide illene. Vagy csak az egyik miatt? Bár lehet, hogy a másik is hibás egy kicsit. Lehet, hogy igazat mond az egyik, aki beszél is, de akkor is. Ezt meg lehetett volna csinálni. Én sem akarok köcsög lenni. És amit én egyszer megígérek, azt meg szeretném csinálni. Akkor miért kell ebben megakadályozni? Csak jó fej akarok lenni, és segíteni. Azért nem kell mindig félteni a tulajdonomat. Majd visszakapom. De akkor is. Részemről ez olyan gáz volt. Főleg ezt a nemet mondani. Aztán persze jött a miért. Hát, az is egy különös dolog volt. Megmondtam az igazat. Most mit hazudozzak? Amúgy se tudtam volna erre mit kitalálni. Úgy hülyeség ez ahogy van. De hát oké... De akkor is. Egy ideig hallgatni fogok. Már ameddig sikerül. Hajh, ezek a szülők, néha olyanok... Még akkor is, ha van egy kis igazság a mondanivalójukban. De ennyit akkor is meg lehetett volna tenni. Köcsönadni valamit egy ideig. Tudom, hogy páran ki akarnak használni, de akkor is oda kellett volna adnom. Én megpróbáltam. Innentől kezdve ne engem okoljatok! És már nem is akarok magyarázkodni. El akarom felejteni. Számomra ez gáz is.
|