Hát, majdnem másfél hónapja járunk suliba. Nagyjából meg is vagyok elégedve magammal, továbbá semmiről se kellett lemondanom, és ennek örülök. Persze ha nem menne olyan jól a suli, akkor nem járnék annyit edzésre, meg a beugróra sem. De még én is meglepődtem azon, hogy nem kell egyenlőre semmit se lemondanom, és közben megy jól a suli. Persze nem azt mondom, hogy könnyű az iskola, mert hát azért nem az, de el lehet viselni. Nem tudom, hogy miért szoktam sipítozni augusztusban, szeptember elején, mert azért elviselhető. Persze nincs túl sok szabadidőm, ez tény. Főleg a délutáni faktok, meg a heti 3,5 törióra miatt, de legalább nem unatkozok. Persze én suli nélkül se unatkoznék. De hát ha tanulni kell, akkor tanulni kell. Ez az élet rendje. Legalább nem buta szamár leszek. :]

Azt hittem egy osztályfőnök arra való, hogy segítsen a dolgainkban. Nem igazán szoktam kérni tőle semmit, velem baj sincs. Nem is igazán beszélek vele, csak ha muszáj. Az osztály feladataiban részt veszek, nincs olyan dolog, amit kofogásolhatna. De mostanában mégis kezd kiidegelni. Az egyik dolog az az, hogy azt mondta, hogy a 2 kreszvizsgán, ahol voltam, és vittem is igazolást, és azon a 2 napon is összesen 3 órát hiányoztam, szülői igazolásnak számít. Hát baszd meg, ha előbb mondod, akkor nem megyek be a többi órára... A másik az, hogy nem járhatok emelt német faktra, mert az nekem sok lenne. Sok lenne? 70% körüli szintfelmérőt írtam, és a faktos tanár is megmondta, hogy szerinte nem lenne gond. Meg az emelt infót is kérdezi, hogy értem-e, rendben van-e. Köszi, nagyon sokat segít abban, hogy lehessen német nyelvvizsgám is. Ja meg persze az előrehozott érettségiknél is kérdezi, hogy jól meggondoltam-e, meg hogy kérjem ki a szaktanár véleményét. Szegényke nem tudhatja, hogy az infós csoportból én vagyok a[z egyik] legjobb személy. De ha törik, ha szakad, közép infót és angolt csinálok májusban, még ha nem is engedi. És mi a harmadik? Október 23-ás műsort mi készítjük. Az elején van egy jelenet, aminek a végén el kell menekülnöm. A kedves osztályfőnököm azt mondta, hogy ne így csináljam, ne úgy csináljam. Majdnem mondtam már neki, hogy valaki más is lehet ott helyettem, ha akarja. Aztán van egy olyan jelenet is, ahol a Nemzeti dalt a nézők között kell szavalni. Természetesen nem akarta engedni, mert hogy vékony vagy gyenge a hangom. Már nem is emlékszek. Hát akkor lett volna vékony, ha valami szépségeset odaszólok neki. Amúgy aztán a többiek elintézték, hogy többen szavalhassák a Nemzeti dalt, így én is. Hát komolyan mondom, én csak úgy ordítani fogom. Ha lent fog ülni a színpad előtt, komolyan odaállok elé, hogy még jobban hallja. Eddig nem volt vele bajom, de kezd felcseszni. Remélem abbahagyja egyszer, vagy pedig én is így fogok viselkedni...

Komolyan mondom; mi már csak téli szünetben fogunk találkozni. Mondta ugye múlt hétvégén, hogy jövő héten jön. Jött? Még nem. És vasárnap délelőtt van. Ma van a születésnapja. Megsütöttem neki a kedvenc tortáját, vettem neki ajándékot, ő meg arra nem képes, hogy eljöjjön. Komolyan mondom, ebből már nem lesz semmi. Keresnem kéne egy másik fiút, aki jobban megbecsül. De azt is nehéz. Bírom, hogy valami, valahogy mindig közbe tud neki jönni. Nagyon jó, mondhatom...

Nem járunk. Még mindig nem járunk. Úgy volt, hogy pénteken találkozunk, de nem jött össze, mert nem ért rá. De suli után 5-ig azért skypeoltunk. De ha 5 után is kellett segítenie, nem tudott volna egy kicsit se átugrani hozzám? Mindegy, már megszoktam. Tesóm szerint hülyeség amit csinálok. Lehet, hogy igaza van. Lehet, hogy tényleg csak kihasznál, vagy pont csak arra kellenék neki. Ha érezne is irántam valamit, akkor tudna rám időt szakítani, nem? Nem tudom mi legyen. De lehet, hogy jobb lenne elfelejtenem. Volt mikor már megpróbáltam. De pont mikor sikerült volna, akkor jött, és nem sikerült. Akkor egy kicsit minden jó volt megint. Most nincs bajom. Vagy lehet, hogy van. Rég voltunk kettesben. Csak a busznál találkoztunk, de akkor is csak egy-két percre. Most azt mondta, hogy jövő héten jön. De én hitetlenkedtem. Mondtam neki, hogy téli szünetben találkozunk. Amúgy azért nem járunk állítólag, mert, mint azt én is tudom, néhány ember kicsit furán nézne ránk, hogy járunk, vagy nem tetszene nekik. De ezek szerint őt még ez is érdekli. Lehet, hogy csak nekem nem lenne ellenemre. Azt hiszem túl vastag előttem a rózsaszín felhő. De ez hülyeség. Nálam ilyen nincs. Lehet, hogy az exét szereti még? Igaz, egy szőkével nem versenghetek. És mint ő is megmondta; ,,kibaszott/kurvaszép az a csaj"...

Hát helló, helló emberkék! Én is túléltem az első hetet. Nem volt vészes. Most még kibírható. Mondjuk így már az első hét után kaptunk új órarendet is. Hát az első sokkal jobb volt. A mostani nehezebb. Eddig jegyem nincsen, de én azért tanulgattam rendesen az órákra.
Nos, szerdán voltam kreszvizsgázni. Megbuktam. Az osztálytársaim, kérdezték is, hogy mit tudtam így elszúrni. Én se tudom. Nem igazán tanultam rá. Valószínűleg ez volt a probléma. Következő szerdán pedig már megyek is új vizsgára. A nyelvvizsga eredmények pedig tegnap kerültek fel az internetre. Átmentem! Meglett az angol középfokú nyelvvizsgám! Nem akartam hinni a szememnek. Lehet, hogy a kreszhez hülye vagyok, de az angolhoz nem. Elsőre sikerült a szóbeli és az írásbeli is. Most azért büszke vagyok magamra. Mondjuk azért nem igazán híreszteltem el. Szerintem az osztályomnak a negyede sem tudja. De eggyel kevesebb gond. A kérdés már csak az, hogy próbáljam meg az angol felsőfokot, vagy német középfokút csináljak?