365. A szüleim és én most2014.07.18. 11:31, Đzsí

Nos, ugye a szüleim nem igazán tudják elfogadni, hogy lánnyal vagyok együtt. Most, hogy egy hetet együtt voltam velük összezárva, és mivel most a tesóméknál vagyok, beszélgetni akartak. Olyanokat kérdeztek, hogy most mire számítsanak, én meg mondtam, hogy a barátnőmmel leszek életem végéig. Más dolgokat is kérdeztek, de kivételesen nem kapta fel anyukám a vizet. Valahogy nagyjából azért nyugodt maradt. Lehet jót tett neki, hogy nem hozzájuk mentem haza hétvégenként, hanem a szerelmemhez, mikor itt dolgoztam fent. Ja egyébként most munkát keresek,de itt fent kell lennem hétköznaponként. Visszatérva a témához, valamennyit javult anyum hozzáállása szerintem. Viszont elfogadni még mindig nem tudja. Mikor erre jut a szó, akkor tereli, vagy azt mondja, hogy hagyjuk. Nem tudom, hogy mikor fog belenyugodni. Egyébként azt is mondta, hogy szeretnek és bármi történne velük, akkor is szeretni fognak, bárhogy is érzem. De akkor miért nem értik meg, hogy lányt szeretek? :/
|
Nincs mit. Köszönöm, hogy te legalább megértesz. :)