401. Érdekes lesz2017.08.28. 08:38, Đzsí

Huhh. Hát kezdjük ott, hogy volt egy lány a szobatársam 2 évig. Most talán ő nem lesz a szobatársam, hanem a tavalyi másik szobatársammal leszünk ketten elvileg. Szóval 3 fős egy szoba, de elvileg van annyi hely, hogy több szobában is csak ketten legyünk. Nos, ez a lány, aki már 2 évet volt a szobatársam, és barátnőként tekintek rá, nem tudom, hogy most mit gondol rólam, milyen viszonyban lesz velem. Én nem vagyok haragtartó és nem is szeretném, hogy rosszban legyünk. Szerintem én nem követtem el semmi rosszat, de hát mindenki másképp csinálja és másképp is gondolja. Na ez a barátnőm szexkapcsolatba kezdett az egyik évfolyamtársunkkal. Mi a másik szobatársunkkal figyelmeztettük a veszélyekre, én különösen arra, hogy tuti, hogy többet fognak egymás iránt érezni, ismerve őket és akkor vagy tönkremegy az egész vagy összejönnek. Az egész második félév erről szólt. Hogy most összejöjjenek-e, ne vagy mi legyen. Mert egyszer hívja a srác, máskor nem ér rá, ő azt gondolta, hogy biztos mással is van. Én mondtam neki, hogy szimplán nem ér rá, és egyik este amikor én áthívtam iszogatni, szerintem elég nyomós indok volt az, hogy már elígérkezett és tényleg máshol, a barátaival vacsorázott. Én mondtam a barátnőmnek, hogy még szép hogy nem mondja le azt, de ő persze kiakadt. Ilyen hülyeségeken volt ki. Mondanom se kell, a tanulást eléggé hanyagolta és jó párszor nem ment be órára sem. De persze jó ideig ment ez a húza-vona. A biztosítékot talán akkor verte ki nálunk, amikor volt 1-2 nap, amikor neki 1 vagy 2 órája lett volna úgy, hogy 1 nap neki semmi órája nem volt. Ő ugye elment randizni és hát a srácnál is maradt. Következő napra be volt tervezve, hogy mi hárman szobatársak iszogatunk, Activityzünk, és készítünk hamburgert. Nos, a csajszinkat nem láttuk 2 napot. Hozzáteszem beadandót kellett volna írnia. Én többször írtam neki chaten előtte már, hogy ne hanyagolja így el a sulit, döntse el, hogy mit akar. Mondja meg a srácnak, hogy legyenek együtt vagy ne. Ja persze ez miatt is én kaptam. Mert ugye a történet alapból úgy kezdődött, hogy a srác összeakart vele jönni rendesen, a barátnőm meg nem akart komoly kapcsolatot. Erre pár napra a srác megmondta neki, hogy alakulóban van neki valakivel. Persze ezután újra egymásra találtak. Na és aztán egyszer végre a barátnőm erre hónapokra rá megkérdezte tőle, hogy akkor összejönnek-e és a srác állítólag azt mondta, hogy nem, pedig mondta, hogy többet érzett iránta már a 2. alkalommal. És én voltam állítólag a hibás, mert erre bíztattam, amikor szerintem ő akkor cseszte el, hogy nem normális kapcsolatot szeretett volna. Persze ezután újra találkozgattak. Évvégén az volt a téma, hogy mi lesz nyáron, mert nem beszéltek meg semmit. Ember, kommunikáció! Én mondtam neki, hogy majd egymáshoz utaznak, mert mások is úgy szokták. Á, ő nem. Szóval tök jó volt, mit ne mondjak, fél évig ezt hallgatni. Na szóval a hamburgeres sztori után, mikor hazaért a koleszba, kissé kifakadtam, és mondtam neki, hogy ez nem lesz így jó. Szóval ott lett a pont, amikor elegem lett. Ez már eléggé a szorgalmi időszak végén volt. Nem akartam megbántani, de lehet, hogy besértődött. Sőt. Valamennyire biztos. Pedig én csak jót szerettem volna neki, hogy térjen észhez. Mert jó párszor volt olyan, hogy együtt aludtak zh előtt és nem lett belőle tanulás. Így volt olyan pót zh, amire együtt is mentek. Szóval a másik szobatársammal beszéltek már párszor nyáron, és állítólag együtt vannak, és járnak egymáshoz. Szóval valamennyire azt hiszem felesleges volt ez a cécó. A szobában is úgy volt, hogy hárman leszünk, de a másik szobatársamtól kellett megtudnom, hogy ez a lány inkább egy másik szobába megy, mert ha lehet, inkább ketten akar lenni valakivel. ha meg nem tetszik neki a szobatársa, elmegy albérletbe. Természetesen ez teljesen érthető, hogy több hely kell neki. De ezt nyugodtan mondhatta volna nekem is. Tudhatja, hogy én nem nagyon szoktam ilyenek miatt haragudni. Főleg nem sokáig. Szóval nem tudom, hogy mennyire fog kedvelni, ha visszamegyünk a suliba. Én nemigazán érzem magam bűnösnek. Én mindig is szerettem a valóságot előtérbe helyezni. És ezt ő is tudja. Ismer, tudja, hogy milyen vagyok. Nem tudom, hogy mire gondoljak. Remélem nem utált meg. Reménykedek, hogy most is jó barátnők leszünk, hiszen minden kapcsolatban vannak mélypontok.
|