Kedves, drága blogom! Kedves, drága, még jelenlevő, hűséges G-Portálosok!

Olyan régen jártam már itt. Sajnos utóbbi bejegyzéseim erről szólnak. Írnék én ide szívesen, és mindig lenne is mit. Csak éppen, hogy a felnőtt élet küszöbén állok, dolgozom és tanulok egyszerre. Sajnos, nem sajnos eléggé maximalista vagyok egyes tereken, ezért minél többet dolgozom, hogy lehessen egy kedves otthonom, ahol végre a párommal (egyenlőre) kettesben lahatunk, plusz persze a drága kutyáim.

Élek, pörög az életem ezerrel. Szüleim néha féltenek is, hogy túl sokat dolgozom, de most még élvezem. A szakdolgozatomat is be kellene fejeznem, csak sajnos inkább dolgozni járok ilyenkor, mert úgy vagyok vele, hogy azért fizetnek is. A szakdolgozatomat is szeretem egyébként. Nagyon sokat dolgoztam vele, és hogy legyen mit leírni, már csak be kéne fejeznem igazából.

Párommal megvagyunk, ismét félig-meddig távkapcsolatban vagyunk, de ha hétvégén épp nem dolgozom, akkor megyek hozzá, tehát amint van egy kis időm találkozom vele. Szeretem és vele képzelem el a jövőm. Ha tehetném, én már vennék egy közös házat a városban, vagy környékén, de ő szeretné megvárni amíg végzem a sulival, és kiderül hol lesz az igazi állásom. Van jó pár lehetőség, dönteni nehéz. Úgyhogy ha van cívódás közöttünk, akkor ennek ez az oka. Egyébként jól elvagyunk mindketten. Drága kutyáinkkal is minden oké, sajnos velük sem tudok mostanában annyit foglalkozni. De ha majd végre egyszer kézhez kapom a diplomámat, akkor biztos, hogy annyit leszek velük, amennyit csak lehetek.

Tényleg azért nem tudtam írni, mert suliból munkába mentem, vagy épp fordítva, munkából suliba. De szeretem a blogom, szeretem a G-Portál, szeretlek titeket. <3