Nos, szerencsére kellemesen csalódtam. Úgy látszik, hogy amikhez nincs kedvem, azokból sül ki a legjobb dolog. A rokonoknak nem kellett sokáig jópofiznom, ugyanis mi az egyik asztal végébe ültünk. Mondjuk mikor a sok új arccal kellett találkoznom, az kicsit sok volt, ugyanis ennyi új nevet nem tudtam megjegyezni. Szerencsére nem kellett bájcsevegnem ugye senkivel, mert mellettem az én családom tagjai ültek. Nos, az ebédnél volt egy csomó finom kaja. Úgy teleettük magunkat, hogy csak na, de aztán még kínáltak. Kaja után megnéztük a motorosfelvonulást, a borospincét, a borrend lovagjait, a zenekart és a hintókat, amire felszáltak. Akkor aztán én is szabadnak éreztem magam, mert a szüleim elmentek az egyikkel. Utána a tesómékkal szétnéztünk a búcsúban és ittunk jégkását. Aztán a háznál már elkezdtünk netezni, hintázni meg minden, mert elég soká' jöttek meg a többiek. Akkor aztán elmentünk meglátogatni apukám kersztanyját, majd pedig vacsoráztunk. Kaja után egy kicsivel kimentünk a búcsúba és végre felülhettem arra a pörgettyűre [aminek a neve nem jut az eszembe], és érzhettem, hogy van kaja a hasamban. Szerencsére nem lett végterméke ott. A pasas vagy 4x, 5x gyorsított, és jó volt, csak attól féltem, hogy az a cucc szétesik, én meg elrepülök. Nos, utána bementem, és megmutattam anyunak a kezemet, ugyanis ha hozzáérek a karomhoz, még mindig fáj. Mert ugye ahogy pörögtünk, nyomott a vas. Ezután a térre mentünk, ahol koncertek voltak. Jót tomboltunk a sógorom anyukájával. Aztán ott szemeztem egy pasival, csak aztán jött apám és mindent elrontott. Na mindegy. Volt tűzijáték is, szép volt, tetszett. A következő bulira is akarok menni, hátha látom azt a pasit.