Babits Mihály
1883. novemberében született. Unalmas életet élt; csak ettek, ittak, kártyáztak, vendégeskedtek, politizáltak. Hivatali pályára készítették. Tanulmányai után Erdélybe került, a havasok közé. Nem érdekelte az osztrák-magyar politika, nem kártyázott, nem ivott sokat, ezért kezdték rossz hazafinak tartani.Öccse 50évi hadifogség után került haza, anyja jókedve eltűnt. (1. világháború miatt) Betegségek után 1941-ben halt meg.

Messze... messze...
Nyolc ország tömör, képeslapszerű jellemzése.
Képzeletbeli utazás képeit mutatja be.
Formai jellegzetessége, hogy sok a névszó benne, kevés az ige, páros rímes, alliterációk is vannak benne. pl: barna balkonon.

Juhász Gyula
1883-ban született, Szegeden. Költő, újságíró. Budapesten tanult, magyar-latin szakos bölcsészként. Statisztált, prózákat írt. Stílusgyakorlati órákon Babitscsal, Kosztolányival a modern magyar költészet kimunkálásán fáradoztak. Az egyetem után kisvárosokban kapott tanári állást. (pl:Makó, Léva, Nagyvárad) Örökletes idegbaj nehezítette az életét.  1914-ben követte el első öngyilkossági kísérletét. 1922-ben, a 17éves József Attilát segítette. Baumgarten-díjat kapott. 1937-ben sikertelen próbálkozásai után önkezével vetett véget életének.

Milyen volt...
A versben a szerelem elmúlásának mély fájdalma vonul végig. Csak halvány emlékkép, a költő már nem emlékszik múzsájára: ,,nem tudom már". Impresszionizmus jellemzi. Természeti képeket fest le: nyári búzamező, őszi égbolt, tavaszi rét. A vers műfaja elégia: nem aktuális érzelmeket mutat be, hanem felidézi azokat. Tempója lassabb, mint a daloké.

Kosztolányi Dezső
Szabadkán született, 1885. március 29-én. Dezsőt nagyon várták, neve az áhítottat jelenti. Apja, Árpád, a gimnázium matematika tanárja, édesanyja Bremmer Eulália volt. Koszoltányi Ágoston, a nagypapa Bem seregében szolgált, majd 8évet töltött Kossuthtal emigrációban. Ő tanította a négy és fél éves gyereket írni és olvasni. Iskoláit jó eredménnyel végezte. 1901-ben egyik beküldött versét közölte a Budapesti Napló, ezért külömbnek tarotta magát a többiektől. Kirúgták az iskolából. Magántanulóként kitünőre érettségizett. 1903-tól a pesti egyetem magyar-német bölcsészkarára járt. Babitst és Juhászt itt ismerte meg. A Budapesti Naplónál Adyt váltotta fel. 22évesen besorozták, de nem érezte itt jól magát, később leszerelték. 1913-ban elvette Harmos Ilona színésznőt, akitől egy fia született. 1933-ban rákos lett, 1936-ban halt meg.

Tóth Árpád
Költő, újságíró, műfordító. Aradon született 1886-ban. 3éves korától Debrecenben lakott. Pesti egyetem magyar-francia szakán kezdett, de megélhetési gondok miatt abbahagyta tanulmányait. 1909-től Debrecenben újságíróskodott. 1917-ben megnősült, egy lánya született; Eszter. Tbc-ben halt meg, 1928-ban.

Körúti hajnal
Stílusára az impresszionizmus volt hatással. (látvány, színek, hanghatások összekapcsolódása)
A vers tájleírásszerű, egy városrészt mutat be.
Időben három periódusra osztható:
a) szürke, sivár hajnal képei
b) a fény születése, pirkadat
c) elindul a nap: a fények mellett hangok tölrik ki a tertet, a csoda hétköznapivá silányul ,,Nappal lett, indult a józan robot"
Költői eszközökben gazdag:
-rímképlete: a b a a b
-szinesztézia: pl:lila dal
-megszemélyesítés
-hasonlat
-alliteráció: pl:vak volt

Karinthy Frigyes
1887. június 25-én született, Budapesten.